És volt, hogy utánad eveztem, de lehúzott az örvény,
s sokszor a földön csúsztam, mert az élet bizony kemény,
de felálltam, és mentem tovább sebesen,
de a te sztoridnak nem volt igaz fele sem.
Bennem volt a tűz, de kioltották szép lassan.
Megkaptam a jót az élettől, de ára van.
Kezdetben még hittem a csodákban,
de sötét lett az ég. Meghaltam az álmomban;
felkeltem, s ami várt a világban:
az illegális hulladék, mi ott hevert a váramban.
Talán én voltam fafej, és engedtem a rossznak,
de vezeklek bűnömért, mert megmaradtam jónak.
Hol vadállatok vannak, ott nevelkedtem fel,
így engem az élet sosem borít fel.
Sokáig jártam, míg megtaláltam ösvényem,
és sosem térek le, míg élem az életem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése