Én már nem tudok szívből szeretni,
lelkemben el akarlak temetni,
mert csak holtan lehetsz az enyém.
Kezed nyújtsd utoljára felém,
hogy érezzem, mi újra enyém.
Hazudd a szemembe a szépet!
Szakítsd ezer darabra a szívet,
mi már nem képes szeretni,
már képtelen feledni,
mert megjárta a poklot,
és szárnyaival a világ fájdalmára omlott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése